Usébtik

Az Újbirodalom korától kezdve a sírokból tömegével kerültek elo kis múmia formájú, rendszerint egyiptomi fajanszból, ritkábban kobol vagy fából készült szobrocskák, az usébtik. Sok példányon nemcsak az elhunyt nevét olvashatjuk, hanem a Halottak Könyve 6. fejezetét is:

„Ó te, XY usébtije! Ha felszólítják, és számba veszik Ozirisz XY-t, hogy elvégezzen minden munkát, amit a túlvilágon el kell végeznie, a gond téged sújtson ott, mint férfit a kötelessége! >> Íme, én itt vagyok<<- ezt mondd! Vétesd magad számba minden idoben helyettem, hogy növeszd a mezot, hogy öntözd a partokat, hogy szállítsd a kelet homokját nyugatra. >> Íme, én itt vagyok<<- ezt mondd ott!”

Egyes usébtiken a „hogy szállítsd a nyugat homokját keletre és megfordítva” változat olvasható.

Ezek a kis szobrok tehát a varázsige hatására megelevenedtek a másvilágon, és dolgoztak a halott helyett. Gyakran láthatunk a kezükben rögtöro vagy másfajta kapát. (A rögtöro-kapát foként az áradás elvonulása után a nedves, iszapos föld fellazítására használták.) A szobrok, képek megelevenedésébe vetett hit egyébként megtalálható az egész világon.

Az i.e. I. évezred közepe táján az usébtik már az alul felkunkorodó istenszakállat viselik, ezzel is hangsúlyozzák természetfeletti tulajdonságaikat.

Az usébtik az egyiptomi etika érdekes kérdéseire is rávilágítanak.

Elodeik, az ó- és középbirodalmi sírokban a szolgaszobrok, melyek azonban, bár feladatuk ugyanaz volt, mint az usébtiké, más szemléletnek köszönhették megszületésüket. A szolgaszobrok élo embereket, a halott háznépét ábrázolják, rendszerint csoportosan helyezték oket a sírba. Muhelyekben tevékenykednek, hajók legénységét alkotják, vagy éppen hadsereggé rendezik oket. Az usébti viszont nem a halott szolgája, hanem azonos vele, ot ábrázolja. Ráírják ugyanis a halott nevét, sot a különösen finom darabok az elhunyt arcvonásait mutatják. Kezdetben tehát az volt az uralkodó felfogás, hogy a halott átháríthatja a munkát szolgáira, késobb viszont újra felülkerekedett a félelem, hogy ilyen módon nem lehet megmenekülni a túlvilági munkától. Így született meg az áthidaló megoldás, hogy többé nem a szolgák dolgoznak a halott helyett, o maga végzi a munkát, de nem saját személyében, hanem az ot helyettesíto szobrok révén. Ezzel, a mágikus gondolkodásra annyira jellemzo ravasz fogással akarták tehát örök pihenésüket biztosítani. Hogy az usébtik se fáradjanak ki túlságosan, rendszerint nagy számban helyezték el oket egy-egy sírba.

Voltak persze Egyiptomban is sokan, akik kételkedtek a mágia mindenhatóságában, s nem bíztak az usébtikben. Ezért kerültek a Halottak Könyvébe olyan képek is, melyek munka közben mutatják a halottat. Ez azonban nem a terhes, verejtékes földi munka, ünnepi ruhában végzik a halottak, s a föld elképzelhetetlenül gazdag termést hoz számukra.

Bibliográfia:

Kákosy László: Varázslás az ókori Egyiptomban

Lárky Könyvkiadó

Budapest,2002